Szolárium mérés

Télen különösen hiányát érezzük a jótékony hatásoknak ezért szoláriumot használunk a természetes napfény pótlására. Annak érdekében, hogy az előnyös hatásokat maximalizáljuk és a kockázatos hatásokat minimalizáljuk a szoláriumokat érdemes rendszeresen mérni, bevizsgáltatni. Széleskörű, több évre visszamenő nemzetközi kutatások eredményeképpen két szabvány született, amelyek alapján ez a vizsgálat elvégezhető:

MSZ EN 60335-2-27 – a szolárium ágyak és kabinok minősítésével, kategorizálásával foglalkozik

MSZ EN 61228 – a szoláriumokban használt lámpák mérésével foglalkozik

Ezen szabványok részletesen leírják a mérés körülményeit, ugyanis a lámpák illetve az ágyak intenzitását számos tényező befolyásolja.

Ilyen tényzők lámpa oldalról:

• a lámpa elektromos teljesítménye (hálózati feszültség, előtét, lámpa konstrukció),
• a lámpa reflektorszöge,
• környezeti hőmérséklet,
• a lámpa életkora,
• a lámpa spektruma,
• a mérési pont távolsága a lámpáktól.

Az ágyban mért intenzitást befolyásoló tényezők:

• minden a lámpa oldalnál említett tényező, továbbá
• az ágy hűtése,
• a plexi minősége, életkora,
• a lámpák sűrűsége az ágyban.

A fent felsorolt hatások miatt a szabványok pontosan definiálják a mérési körülményeket. Nézzük először a lámpa mérésekre vonatkozó MSZ EN 61228 szabvány előírásait.

• A lámpákat mérés előtt 5±0,25 órát égetni kell a kezdeti intenzitás esés kiküszöbölésére (4.1 pont).
• A mérést vizszintes pozícióban kell végrehajtani a hőeloszlásból származó különbségek minimalizálása érdekében (4.2 pont).
• A mérést 25±1 ºC környezeti hőmérsékleten kell végrehajtani nyugvó levegőben, amennyiben ez biztosítható (4.3 pont). Ha nem, az „A” melléklet szerint a maximális intenzitásra kell visszaszámolni a mért értékeket.
• A lámpát referencia vagy erre a célra szolgáló teszt előtéttel kell működtetni (4.4 pont).
• A spektrális méréseket aí CIE 63 és CIE S009 szabványokkal összhangban kell végrehajtani (5.1 pont).
• A mérésekhez olyan spektroradiométert kell használni amelynek a sávszélessége kisebb mint 2.5 nm – az ajánlott 1 nm (lehet kettős monokromátor és polikromátor is). Az ajánlott mérési távolság 25 cm (5.2 pont).
  
  Polikromátor
  
  Kettős monokromátor fotomultiplier csővel
  
• A méréseket a 250 – 400 nm tartományban kell végrehajtani. A mérés alatt rögzíteni kell a lámpa elektromos adatait (feszültség, áram, teljesítmény) (6.1 pont).

A mérések kiértékelése:

• Ki kell számítani a spektrumból és a „B” mellékletben található erythema (bőrgyulladás, leégés) és NMSC (Nem melanómás bőrrák) hatásgörbékből a megfelelő hatásos sugárzást (6.2 pont).
• Amennyiben a mérés nem 25 ºC-on és 25 cm-ről történt a méréseket korrigálni kell (6.3 pont).
• A gyártónak az adatlapon az alábbi információkat kell megadni a lámpáról:
  • lámpa méretek,
  • reflektor szög,
  • előtét típusa,
  • névleges elektromos adatok (feszültség, áram, teljesítmény),
  • hatásos sugárzás az alábbi biológiai hatásokra
    • erythema (mW/m2)
    • NMSC (250-320 nm) (mW/m2)
    • NMSC (320-400 nm) (mW/m2)

Az ágyak minősítésére az MSZ EN 60335-2-27 szabvány vonatkozik, amely sugárzás mérésre vonatkozó előírásait az alábbiakban foglaljuk össze:

• A szabvány az ultraibolya besugárzásra szolgáló berendezéseket az alábbi osztályokba sorolja (2. pont):
  • I. típus (UV type 1.) – a biológiai hatást főként a 320 nm-nél nagyobb hullámhosszú sugárzás okozza, nagy intenzitás jellemzi 320 nm felett. Használható kioktatott személyek felügyelete mellett.
  • II. típus (UV type 2.) – a biológiai hatást a teljes UV tartomány okozza (250-400 nm) , nagy intenzitás jellemzi 320 nm felett. Használható kioktatott személyek felügyelete mellett.
  • III. típus (UV type 3.) – a biológiai hatást a teljes UV tartomány okozza (250-400 nm) , alacsony intenzitás jellemzi a teljes tartományban. Használható felügyelet nélkül, bárki által.
  • IV. típus (UV type 4.) – a biológiai hatást főként a 320 nm-nél rövidebb hullámhosszú sugárzás okozza, nagy intenzitás jellemzi 320 nm alatt. Használható orvosi felügyelet mellett.
• A berendezésnek rendelkeznia kell egy időzítővel, mely megszakítja a besugárzást hiba esetén (22.108 pont). Az időzítő maximális beállítási értéke:
  • I. , II. és III. típusú berendezés esetén 60 perc,
  • IV. típusú berendezés esetén 30 perc.
• A típusba sorolás az alábbi táblázat alapján történik (32.101 pont):
  • A mérést olyan ágyon lehet végrehajtani ahol a sugárforrások már adott ideig üzemeltek (fénycsövek 5±0,25 órát, nagynyomású lámpák (arcbarnító) 1±0,25 órát).
  • Az ágy bekapcsolása után a mérést a lámpák stabilizálódása után lehet vegrehajtani, amely az időzítő maximális idejének körülbelül a fele (I. , II. , III. kategória esetén 30 perc, IV. kategória esetén 15 perc).
  • A berendezést a névleges feszültségen kell üzemeltetni (3x230/400 V).
  • A mérőfejet a legrövidebb ajánlott távolságra kell elhelyezni (Az arcbarnítót 10±0,2 cm-ről kell mérni, de a mért értéket át kell számolni a legrövidebb ajánlott távolságra). A mérőfejet úgy kell elhelyezni, hogy a lehető legmagasabb intenzitást mérje. A test feletti panelt úgy kell mérni, hogy a két panel közötti távolságot 30 cm-rel csökkentjük, az alsó panelt közvetlenül a felületen mérjük.
    
  • Spektroradiométerrel kell mérni, 2,5 nm-nél kisebb sávszélességgel (ajánlott 1 nm), cosinus fejjel, a mérőfej ármérője legyen kisebb mint 20 mm.
  • A felső és alsó panelt egymástól függetlenül kell mérni (a mérés alatt a másik panelt le kell takarni vagy ki kell kapcsolni).

A mérés értékelése:

Ki kell számítani az erythem hatásos sugárzást (ugyanúgy ahogy lámpamérésnél).

A mérések alapján a berendezésnek meg kell felelni a 32.101 pontban megfogalmazott követelményeknek.